Zak 14 és Jn 13,31–35
(ÚSZ) „Ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást" (34)! Olyan egyértelmű tanítás és parancs. Mégis milyen nehéz e szerint élni. Jézus maga éli elénk az önzetlen, önfeláldozó szeretetet. Ez lenne mindenhez a kulcs: úgy tenni, ahogy ő tett. Nem magára tekintett, hanem arra a szükségre, amiben a világ és benne az ember van nélküle. A mi esetünkben bizony fordított a sorrend: ahogy hozzám viszonyul a másik, úgy viszonyulok én is hozzá. Mi lenne, ha megfordítanánk, és nem csak azokat szeretnénk, akik minket szeretnek, ahogy a Hegyi beszédben mondja Jézus? Egymást szeretni – nem egyeseket, nem néhányakat, nem bizonyos egyéneket. Közösségként kellene ezt befelé megélni, kifelé pedig hirdetni. Milyen jó lenne, ha minket is Krisztushoz hasonlító életünk miatt hívnának krisztusinak, ahogy az Antiókhiában élő tanítványokat is.
Fohász: Bocsásd meg, Uram, hogy képtelen vagyok úgy szeretni, ahogy Te szerettél minket. Segíts, hogy ne csak én, hanem mindenki más, akit Rólad neveznek keresztyénnek, tudjunk szeretni, hogy tudjuk szeretni egymás. Ámen.