3Móz 18 és Jn 18,1–11
(ÚSZ) „Vajon nem kell kiinnom azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem" (11)? Jézus tudja, hogy most jött el az idő. Nincs visszaút, nincs választási lehetőség. Az úton végig kell mennie. És tudja, hogy ez az út fájdalmas. Keserű a pohár, ki kell innia. Amit vállalt, amire eddig készült, nem kerülheti el. Pétert azzal állítja le, hogy kijelenti, az Atya akarata, vagyis üdvösségünk ellen sem Péter, sem senki nem tehet semmit. Néha mi is olyanok vagyunk, mint Péter: ellenkezünk, és olyan eszközökhöz nyúlunk, amelyek buta akaratosságunkat mutatják. A saját szabadításunk és üdvösségünk ellen dolgoznánk. De Isten terve ettől függetlenül is megvalósul. Kegyelemből miénk a bűnbocsánat és az üdvösség. Ne tiltakozzunk, ne tegyünk ellene! De jó, hogy nem is tehetünk!
Fohász: Uram, Királyom, köszönöm, hogy Te elfogadtad azt a poharat. Add, hogy én is el tudjam fogadni azt, amit Atyám adott nekem. Ámen.