2Kir 25 és Jel 22,1–7
(ÚSZ) „És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit" (7). Az Úr közeli visszatérését ígéri. Óhatatlanul megkérdezzük: igen, Urunk, de mikor? Krisztus második eljövetele egy alapvetés, amelyhez a boldogság ígérete kapcsolódik. Tudjuk, hogy az időpontot senki sem ismeri, csak az Atya. De az időponttól független a számunkra megfogalmazott feladat: amíg az ígéret beteljesedik, meg kell tartanunk e könyv prófétai igéit. Isten tehát azt nézi, hogy: hogyan állunk az engedelmességgel? Talán nem azt kellene kérdeznünk, hogy mikor; hanem azt kellene kérnünk, hogy: várj, Urunk, mert az engedelmességben még hová fejlődnünk! Bár kegyelemből van üdvösségünk, de meg kell tanulnunk az engedelmességet, mert ez boldogságot okoz. Amíg az Úrra várunk, addig van időnk.
Fohász: „Jézus, te visszajössz: várni taníts!" (RÉ21 825.) Taníts, Urunk, türelemmel várni ígéreteid beteljesedésére, a gyógyulásra, a kibékülésre, a társra találásra, a gyermekáldásra. Bocsásd meg, ha olyankor siettetünk, már akkor is, amikor még készen sem állunk az áldásra! Ámen.