2Kir 22 és Jel 20,7–15
(ÓSZ) „Amikor a király meghallotta a törvénykönyv igéit, megszaggatta a ruháját" (11). Jósiásról azt írja az ige, hogy egészen elődjének, Dávidnak az útján járt. Nagyon kevés olyan király van, akit így értékel a Királyok könyvének írója. Eltávolította a bálványszobrokat és az áldozóhalmokat. Ezek fontos döntések, nagy dolgok voltak. De a kiemelt vers megmutatja, hogy ezek a változások személyesen benne kezdődtek el. Azzal, hogy megszaggatja a ruháját, a személyes bűnbánat jelét mutatja. Még nem érti teljesen a könyv minden igéjét, de belátja, hogy az Úr a bűnei miatt haragszik a népre, és mégis kegyelmes Isten, aki meg tudja szabadítani az érdemtelen népet. Dávid is tudott személyes bűnbánatot tartani, ennek szép példája az 51. zsoltár. És Jósiás is úgy tekint magára, mint akinek szüksége van arra, hogy Isten megújítsa vele kötött szövetségét. S királyként még a népéért is felelősséget érez.
Fohász: Irgalmas Istenünk! Hálásan köszönjük azt az új szövetséget, amelyet Jézus Krisztusban kötöttél velünk! Ez a szövetség örökké áll, mert Te hűséges vagy, nekünk azonban szükségünk van arra, hogy Szentlelkeddel mindig megújíts, mert e szövetséget megszegve vétkesek vagyunk. Ámen.