Zsolt 10 és Mt 9,32–38 (ÚSZ) „Kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába” (38). Az elcsüggedt, reményvesztett emberek csapata az egész világon növekedőben van. Világszerte és környezetünkben is sok a talajvesztett, meghasonlott emberi élet, amely a különböző szenvedélyek mámorába akar menekülni élete megoldatlan kérdéseivel. Sok munkásra van szükség. A magunk erejéből nem tudunk megbirkózni ezzel a feladattal. Nagy ajándékunk és kiváltságunk, hogy ezt a feladatot sem kell magunkra hagyottan végeznünk. Ilyen vonatkozásban is vigasztalás és erőforrás számunkra Urunk ígérete: „én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Mt 28,20). Fohász: Kegyelmes Istenünk! Köszönjük, hogy ma is szebb, tisztább, másokat gazdagítóbb életre akarsz minket vezetni. Add, Urunk, hogy a Te alázatoddal, szelídségeddel, béketűréseddel, szereteteddel tudjunk szolgálni és bizonyságot tenni. Magasztalunk irgalmadért és kegyelmedért. Ámen.