Eszt 5 és Mt 7,12–14
(ÚSZ) „Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz" (14). Van egy kép, sok parókián és néhány otthonban is látható, címe: A széles és a keskeny út. A kép mozgalmas, sok emberrel, sokféle cselekedetet kifejező ábrázolással. Látható egy széles út, hatalmas kapuval és egy keskeny, szinte egy ösvény, apró kapuval. De mindkettő egy irányból indul, és mindjárt a kép alján elágazik. Az elágazás azért van, mert az ember válaszút előtt áll, döntenie kell, hogy melyik úton induljon, milyen úton járjon, hogyan éljen. S ha kegyelméből már beléptünk a szoros kapun, és elindultunk az élet ösvényén, akkor haladjunk tovább. Az ige most megerősít, hogy jó úton járunk, ha Krisztus mellett vagyunk. Az ő kegyelmében bízva gyerünk tovább az Isten ösvényén, a keskeny úton, mert az a jó választás, mert az visz az örök életre!
Fohász: Urunk! Sokszor halljuk intésedet, hogy a keskeny úton járjunk, s mi mégis olyan könnyen a széles útra térünk. Kérünk, könyörülj rajtunk, Istenünk: tarts minket mindenkor a keskeny úton, a Te ösvényeden. Mert hisszük, hogy Veled járva csak ezen jutunk az örök életre. Ámen.