Hós 9 és Jn 7,1–13
(ÚSZ) „Az én időm még nincs itt" (6). Egyik barátom szokta mondani, hogy az idő a mi legnagyobb ellenségünk. Valóban igaz ez az állítás, hiszen időből mindig kevés van. Ennek az érzésnek a következménye, hogy nem bírunk megállni, mindig rohanunk. Ráadásul földi életünk ideje is egyre fogy. Ezért is nagyon fontos, hogy az időnket hasznos dolgokra fordítsuk. Tudom, hogy ez nem könnyű. Mégis: ismerjük fel, hogy mikor, mire van alkalmas idő. „Megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek" (Préd 3,7). A Szentlélek adjon vezetést, hogy meg tudjuk különböztetni a kettőt!
Fohász: Adj, Urunk, bölcsességet, és mutasd meg, mikor van ideje a beszédnek és mikor van ideje a hallgatásnak. Ámen.