Zof 2 és Jn 11,1–16
(ÓSZ) „Keressétek az URat mind, akik alázatosan éltek a földön, és teljesítitek a törvényeit" (3)! Böjt első vasárnapján a legjobb dologra szólítja fel Isten szolgája a népét: keressék az Urat, és törekedjenek azokra a dolgokra, amelyek igazán kedvesek neki. Zofóniás könyve az Istenben hívő ember felelősségéről szól. Meg kell tanulnunk felelősen élni! Jó lenne, ha önvizsgálatot tartanánk, hiszen ez az ige is arra bátorít: szálljatok magatokba, mielőtt eljön az ítélet, hogy nincs-e felelőtlenség itt-ott az életetekben. Kis felelőtlenségek vagy végzetes, nagy felelőtlenségek. Isten népe szemérmetlenül élt, vagyis nem szégyellték magukat semmiért: megtérés nélkül, mindenfajta magukba szállás nélkül tékozolták idejüket, erejüket, szeretetüket. A próféta ezért alázatra és igazságra való törekvésre szólítja őket, mert így talán oltalmat találnak annál az Úrnál, akitől üdvösségük függ.
Fohász: Uram, köszönöm, hogy a böjt kezdetén figyelmeztetni akarsz kis és nagy felelőtlenségeimre. Bizony, nem viselkedtem felelős, felnőtt, bölcs emberként, rosszul és rosszra használtam szavaimat. Taníts meg szégyenkezni, alázatosnak lenni, magamba és feléd fordulni, hogy a húsvét idejéig jobban higgyek halálodban és feltámadásodban. Ámen.