Bír 7 és ApCsel 3,1–10
(ÚSZ) „Péter és János felment a templomba a délutáni imádkozás idejére, három órára" (1). Az apostolok a megadott időre felmentek a templomba imádkozni. Lakhelyükön is elvégezhették volna e szolgálatot, de vették a fáradságot, és délután is felmentek. Vannak, akik mellőzve Isten házát és mellőzve a gyülekezetet, otthon imádkoznak. Pedig a hívek közös imádságának nagyobb ereje van. Nem lehet összehasonlítani a templomi lelkület dicső magasztosságát az otthoni légkörrel. Csodákat képes tenni a közös imádság, amint a születése óta sánta férfi életében is történik. Csak alamizsnáért vitték fel őt a templomba, álmodni sem merte, hogy valaha meggyógyul, de az ige szavára felugrott és járt. Aztán bement a templomba. Gyengének, fáradtnak érzed magad, esetleg nagyon elfoglalt vagy? „A názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!"
Fohász: Úr Jézus Krisztus, segíts, ha fáradtnak érzem magam, vagy ha nagyon elfoglaltak vagyok, akkor is elmehessek a templomba igédet hallani, imádkozni, a hívek gyülekezetében hálát adni Neked. Erősíts meg engem ebben a szolgálatban! Add, hogy az új iskolaévben a tanárok és a diákok is kivehessék részüket az áldott, csodákat tevő közös imádságban. Ámen.