4Móz 15,1–21 és ApCsel 14,1–7
(ÚSZ) „A város népe meghasonlott" (4). Szomorú erről olvasni, talán még szomorúbb megtapasztalni: az evangélium megosztja az embereket. Látva az üres padokat, az istentiszteletek vagy bibliaórák alacsony létszámát, bizonnyal elgondolkozunk: valamit rosszul csinálunk? Ez megtörténhet, de a mai igében azt látjuk, hogy az örömhír nem kell mindenkinek. Az önző érdekek, a vak vallásosság, a kegyesség mögé bújtatott kegyetlenség hamar megmutatkozik, amikor bizonyságtételről és közösségépítésről van szó. Nekünk, keresztyéneknek az az áldott szolgálat jutott, hogy a moralizmus és a liberalizmus, a túlzott törvényesketés és a mindent megengedő szabadosság között valahol középen a tiszta és szabadságot adó Igét képviseljük. Lényegében: a mi Urunk Jézus Krisztust.
Fohász: Atyám, a Te alkotásaid vagyunk, a Te néped, legelődnek nyája (Zsolt 100,3)! „Mint juhokat a farkasok közé" (Mt 10,16), úgy küldesz minket... Köszönöm, hogy emlékeztetsz: a tiszta, és hamisítatlan Ige mennyi ellenséges indulatot tud támasztani a bűnös világban. Hálás vagyok azokért az ősökért, akik meghasonlás nélkül kitartottak abban, amire elhívtad őket. Ámen.