4Móz 14,1–25 és ApCsel 13,23–37
(ÚSZ) „Mi is hirdetjük nektek, hogy azt az ígéretet, amelyet az atyáknak tett Isten, beteljesítette nekünk, az ő gyermekeiknek, amikor feltámasztotta Jézust" (32). Én is másoktól hallottam, egy lelkészi körben az esperes részéről hangzott el a következő mondat: Az odaszánással közöttünk nincs gond, testvérek. A hova-szánás a kérdés... Azt gondolom, Testvérem, hogy élő hitű keresztyénként Te is szívesen, örömmel szánod oda magad Istennek. A kérdés az, hogy hol és hogyan? Kik között? Milyen céllal? A feltámadt Jézusba vetett hited ma vagy mostanában milyen cselekedetre buzdított, milyen szolgálat felé terelt, mire ébresztett benned bizalmat, mire támasztott benned elhatározást? Tudom, nincs ezekre olcsó és gyors válasz. De kell, hogy legyen válasz!
Fohász: Uram, bocsásd meg, hogy olyan könnyen elfelejtem: a Te ígéreteid az enyémek is. Jézusért reménykedhetem azok beteljesülésében, és hiszem, részem lehet országod építésében. Köszönöm, hogy országoddal együtt mindennel megajándékozol, ami ahhoz szükséges, hogy ma is a Te dicsőségedre éljek. Ámen.