Jer 5 és Gal 2,1–10
(ÓSZ) „Azért ezt mondja az ÚR, a Seregek Istene: Mivel ti így beszéltek, most én tűzzé teszem igémet a szádban, ezt a népet pedig fává, hogy megeméssze őket" (14). Jeremiás a választott nép szemére veti, hogy megtagadta Istent. Nem elvileg tagadják az Úr létezését, de magukban azt gondolják: Nem sok vizet zavar! Úgy tettek, mintha még mindig csak Júda és Jeruzsálem Istene volna: áldoznak neki, imádkoznak hozzá és a választott népnek vallják magukat! De az asszír kultusz lenyűgöző hatása alatt úgy kezdtek gondolkodni, hogy az ő kis Istenük nem tud beleszólni a történésekbe. A próféta ebben a helyzetben hirdeti nekik, hogy az ige tűzzé válik a szájában. Az az Úr, akit kicsinek, jelentéktelennek gondoltak, megmutatja nekik emésztő hatalmát.
Fohász: Teremtő Atyám, kérlek, segíts elhinni, hogy Te ebben a földi világban is Úr vagy. Képes vagy felkavarni az állóvizet. Köszönöm, hogy nagy hatalommal jártál közben népedét, erős kézzel és kinyújtott karral vezetted őket (5Móz 26,8). Isteneknek Istene és uraknak Ura vagy (5Móz 10,17)! Ámen.