Mal 3,13–24 és 2Pt 2
(ÓSZ) „Fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak" (20). Malakiás zárógondolatait halljuk, amelyeket az Isten nevét félő emberekhez intéz. Lassan az adventi időbe lépünk, hiszen egyre rövidülnek a nappalok, egyre hosszabbak az éjszakák. Jó ilyenkor Jézusra úgy gondolni, mint arra a Messiásra, akit a próféta is meghirdet. Hiszen ő az igazság napja, aki felragyog; ő az, akinek életadó sugarai gyógyulást hoznak. Jézus Krisztus világossága be tudja tölteni az életünket, és nem csak akkor, amikor emelkedett hangulatban vagyunk, hanem a legkegyetlenebb időkben is. Malakiás olyan időkben hirdette az Úr igéjét, amikor ez keveseket érdekelt igazán. Mégsem keserű félrevonulással, hanem örömteli evangéliummal fejezi be küldetését. Legyen ez tanulság számunkra!
Fohász: Úr Jézus Krisztus, köszönöm, hogy Te vagy számomra és minden ember számára a felkelő nap, amely egyre magasabbról süt ránk. Benned rövidül meg egyedül a sötétség, a veszteség és fájdalom. Egyedül Benned ismerjük meg Atyánk hosszútűrő szeretetét. Köszönjük, hogy van minek örülnünk! Ámen.