4Móz 34 és ApCsel 21,17–26
(ÓSZ) „Ha majd bementek Kánaán földjére, az a föld, Kánaán földje jut nektek örökségül a következő határok szerint" (2). Isten rendelkezései az ígéret földjének a határait is érintik. Az a föld, amit az Úr ad saját népének nem egy határtalan rónaság vagy egy vég nélkül terjeszkedő ország. Pontos határai vannak keleten, nyugaton, északon és délen. Isten népének a kezdetektől fogva tudnia kell mire számíthat, vagyis tudniuk kell, hogy hol vannak a határaik. Sajnos ezt nekünk is – fájdalmas körülmények között – meg kellett tanulnunk. Olyan helyen élünk, melynek többször átszabták határait. Akár országhatárokról, akár keresztyén hitünk határairól van szó. Mindez azt üzeni: tudnunk kell meddig szabad elmenni, milyen határköveknél kell megállni. Mert vannak jó és szükséges határok. Vannak az életnek és vannak a halálnak is határai. Az Úrtól kapott örökségünknek pontos határai vannak, és soha semmiért nem szabad azokat átlépni.
Fohász: Drága Atyám, köszönöm, hogy határtalan szeretettel szeretsz engem. Azért is hálás vagyok, hogy a saját életem nem határtalan. Nem léphetem át élet és halál határait. Nem intézhetem szeretteim sorsát sem itt a földön, sem Nálad a mennyek országában. De reménykedem abban, hogy földi vándorlásom után megújult állapotban Veled és velük is találkozhatom. Ámen.