Péld 26 és Lk 23,44–49
(ÓSZ) „Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül" (2). A mai igerész óv az ostobaságtól, a lustaságtól, a viszálykodástól. Kiemelt versünk viszont inkább megerősítés és bátorítás egy jogos, ám néha oktalan félelemmel szemben. A régebbi időkben az emberek rettegtek az átoktól, a rontástól, a boszorkányságtól. Ha azt hinnénk, hogy a ma embere már fölvilágosultabb, tévedünk. A mai ember is tele van babonával, rossz beidegződéssel. Ott van a csuklóján a rontástól védő vörös fonál, pénztárcájában a szerencsét hozó négylevelű. Én már imakönyvben is láttam! Az ok nélküli átoktól azonban nem kell félnünk! A démonoktól rettegő tanítványok az éjjeli viharban közeledő Jézustól ezt hallják: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek" (Mk 6,50)! Pál apostol így tanít: „Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben" (Ef 6,11).
Fohász: Köszönjük, jó Urunk, hogy Te vagy a mi erős várunk, jó fegyverünk és pajzsunk (RÉ. 390.). Köszönjük, hogy Úr vagy rontáson, átkon, halálon és kárhozaton. Köszönöm, Úr Jézus, hogy nekem is áldást és békességet készítettél! Ámen.