1Krón 28,11–21 és Mk 6,1–6
(ÚSZ) „Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a tulajdon hazájában, a rokonai között és a saját házában" (4). Ezt olvasva talán eszedbe jutott, Testvérem, a mondás: senki sem próféta a maga hazájában. Igen, bibliai eredetű ez a közmondásunk is. Jézus a hazájába megy, az övéi közé. Tanításán, bölcsességén álmélkodnak a hallgatói, de csak addig, míg ki nem derül, melyik családból származik. Ekkor mintha minden megváltozna: megbotránkoznak benne! Milyen gyarló az ember! Egyetlen előítélet mily nagy tévedéshez vezethet. De Jézus nem haragszik. Megy tovább. Oda, ahol beskatulyázás nélkül, hittel fogadják. Nekünk fáj, ha így bánnak velünk... Róla csak annyit közöl az ige: csodálkozott hitetlenségükön. Vigyázzunk, Testvéreim! Becsüljük meg azokat, akik közöttünk fáradoznak (1Thessz 5,12)!

Fohász: Bocsásd meg, Urunk, ha valaha is lenézőek, lekicsinylőek voltunk azokkal szemben, akik közülünk valók, közülünk származnak! Adj szeretetet, hogy tisztelettel és figyelemmel vegyük körül őket, kiváltképp, ha lelki gyarapodásunkon, üdvösségünkön munkálkodnak a Te dicsőségedre! Ma értük imádkozunk, áldd meg köztünk végzett munkájukat! Ámen.