2Krón 12 és Mk 11,1–14
(ÚSZ) „Áldott, aki jön az Úr nevében" (9)! Különös a mai újszövetségi igeszakasz, hiszen pünkösdhétfő ünnepén a virágvasárnapi történetet olvassuk. Ám mindkét ünnepen szívből mondjuk az ige szavait: bizony, áldott az, aki az Úrnak a nevében jön. Áldott az Isten, aki elküldte Fiát a világba, hogy általa üdvözítsen minket, s áldott a Szentlélek, aki szüntelenül munkálkodik bennünk. Áldott vagy, Testvérem, ha az Úr küldetésében jársz. Áldott vagy, ha az ő nevében szolgálsz. Áldott vagy, ha Jézus bevonult már a szívedbe. Áldott vagy, mert Isten gondodat viseli. Jézus Krisztus kereszten történt váltsághalála miatt áldott vagy, bárhol is tarts utadon! Hálából: áldd az Urat!

Fohász: Áldalak, Uram, Istenem, mert Te tudod az utat a szívemhez. „Magasztallak téged, Istenem, királyom, áldom nevedet mindörökké. Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet mindörökké. (...) Magasztal, URam, minden teremtményed, és híveid áldanak téged" (Zsolt 145,1-2.10). Énekben is Téged dicsérlek... Ámen.