2Krón 2,10–17 és Mk 7,24–30
(ÚSZ) „Eljött hozzá, és a lába elé borult" (25). A pogány asszony hitéről olvasunk ma. Pogányság és hit? Nem férnek meg együtt ezek a szavak a gondolkodásunkban. Hitre jut az istentelen asszony? Igen, lehetséges! Jézussal kapcsolatba lépve minden megváltozik! Ő hivatalosan Izráel népéhez jött, hogy higgyenek és éljenek őáltala, de ezt az asszonyt sem utasítja el. Jézus szeretetét kegyelemnek nevezzük. Ebben részesül ez az asszony. És Te is kedves vagy neki, Testvérem! Nem utasít el, nem rejtőzik el előled sem. Menj oda hozzá, borulj le előtte imádságban! Beszélj vele őszintén! Meghallgat téged is. „Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt" (Zsolt 103,11). Jézus azért jött, hogy megmentsen, és örök életed legyen. Ha a legtöbbet ígéri, bármit kérhetsz tőle; mert bármit kérnél, kevesebb annál, mint amit ígért.

Fohász: Kéréssel jövök Hozzád, Istenem. Tudod, hogy mi nyomja a szívemet... Kérlek, könyörülj rajtam! Megvallom, hogy nem érdemlem meg jóságodat, de Jézus Krisztusért kérlek, hallgass meg! Köszönöm, hogy kedvesen fogadsz, és megadod szívem kérését a maga idején. Ámen.