1Krón 29,20–30 és Mk 6,30–44
(ÚSZ) „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg! Amikor megnézték, ezt mondták: „Öt kenyerünk van meg két halunk" (38). Nekünk, Jézus mai tanítványainak is jól kell tartanunk az embereket, akik az ő közelében vannak. Ma minket is kérdez: mennyi az, amitek van? Talán ne tudná? Dehogynem! Tudatosítani szeretné azonban, hogy nekünk kell megnéznünk, felmérnünk, megállapítanunk: mi az és mennyi az, amivel másoknak, egymásnak szolgálhatunk. Lehet, hogy azt mondod erre: nekem is alig van, hogy jutna másnak? Ne aggodalmaskodj! Mint megállapítottuk, Jézus tudja, mid van. Neked pedig azt kell tudnod, hogy az ő kezében – tehát, ha tőle fogadod, és a kezébe teszed – a Te kevesed is elég! Ő meg tudja sokasítani úgy, hogy mindenkinek jut, és még marad is! Ne sajnáld! Szolgálj a mai napon is Isten dicsőségére és az emberek javára azzal, amid van!

Fohász: Hiszem, hogy csodákat cselekvő Isten vagy, Uram! Tedd késszé a szívemet, adakozóvá a kezemet, és add engedelmességben elfogadnom, hogy azért alkottál, hogy megosszam magamat és Tőled kapott ajándékaimat, javaimat azokkal, akik körülöttem élnek! Adj erre alázatos készséget nekem ma is! Ámen.