1Krón 29,10–19 és Mk 6,14–29
(ÚSZ) „Ekkor a király nagyon elszomorodott, mert a vendégek előtt tett esküje miatt nem akarta őt elutasítani" (26). Érted-e a Keresztelő János halálának történetéből Hozzád szóló figyelmeztetést? Arra tanít, hogy vigyázzunk, mire teszünk esküt! A szó ugyanis kötelez, a becsület azt kívánja, hogy betartsuk a szavunkat. Heródes igaz és szent embernek tartotta Jánost, szívesen hallgatta és a védelmébe vette, de a születésnapi lakomáján egy elhamarkodott eskü miatt mégis a halálát okozta. Az események alakulása és személyes felelőssége miatt szomorúság telepedett rá, de elhangzott már a szájából az eskü, és ott voltak tanúként a vendégek! Királyként nem akart, nem lehetett visszakozni. Vigyázz hát, kérlek, hogy mit mondasz! A szavaknak még mindig súlyuk van. Ne esküdözz hiába se ember, se az Úr előtt! De hadd helyezzem a szívedre: Istennek tett ígéretedet, fogadalmadat, esküdet mindig teljesítsd!

Fohász: Uram, fülemben cseng szavad: „Hálaadásodat áldozd az Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat" (Zsolt 50,14)! Köszönöm, hogy emlékeztetsz erre! Jó kimondanom: Neked szeretnék tetszeni, mintsem az embereknek (Gal 1,10). Kérlek, segíts ebben! Ámen.