2Krón 36 és 1Thessz 5,12–28
(ÚSZ) „Kérünk titeket, testvéreink, hogy becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban, és intenek is titeket" (12). Nagyon jól jön most ez a mondat. Nagyszerű lezárása egy munkás hétnek, egy egész hónapnak. Érdemes egy kicsit megállni, és áthelyezni a figyelmet magunkról másokra. Mert bár mi is fáradozunk magunkért, a családunkért, a munkánk elvégzéséért, és sokszor köszönetet sem kapunk, az ige azonban most azt kéri tőlünk, hogy jusson eszünkbe, értünk is fáradozik valaki. Bizonnyal van valaki, aki értünk, a jólétünkért, a lelki nyugalmunkért fáradozik, vagy imádságban hordoz minket. Becsüljük meg az ilyen embert. Még az is lehet, hogy nem is ismerjük vagy nem is gondolunk az illetőre, az Úrban való fáradozásának áldását azonban érezzük az életünkön. Vagy gondoljunk a mi Urunk, Jézus Krisztusra, aki tökéletes közbenjárónk az Atyánál!

Fohász: Uram! Köszönöm, hogy erőt adsz a munkához! Köszönöm, hogy mindazzal, amit teszek, mások javát is szolgálhatom. Köszönöm, hogy hasznos lehetek. De kérlek is, hogy őrizd azokat, akik értem munkálkodnak: a diakónusokat, lelkigondozókat, lelkipásztorokat. Ámen.