2Krón 26,16–23 és 1Thesszalonika 1
(ÚSZ) „Ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Úréi, amikor sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét" (6). A thesszalonikai hívők nagy dicséretet kaptak Páltól. Hiszen az Úr követői lettek. Miben mutatkozott ez meg? Hallották az Igét, befogadták, megmaradtak benne körülményeik ellenére is, és aszerint munkálkodtak. Mindez viszonylag rövid idő alatt történt. Hatalmába kerítette őket a Szentlélek életeket formáló ereje... Vajon Rólad el lehet már mondani, hogy az Úr követője lettel? Ha igen, akkor példává is kell lenned minden hívő számára! Ha viszont ezt a páli dicséretet még nem érzed teljesen a magadénak, akkor ne késlekedj, nyisd meg életedet a hallott igék előtt. „Jöjj, az Úr vár reád, jöjj, amíg ifjú vagy! Életed tavaszát, derűjét neki add! Ó, ne hagyd fejedet bűnben őszülni vénhedtté, ne csupán teledet vigyed végül az Úr elé" (Jöjj, az Úr vár reád).

Fohász: Uram! Köszönöm, hogy elhívtál követésedre engem is. Kérlek, formálj Szentlelked által, hogy mindig örömmel fogadjam az evangéliumot; hogy megmaradjak benne, amikor körülményeim elbizonytalanítanak; és hogy szavad vezesse munkálkodásomat, mert – a Te dicsőségedre – szeretnék példa lenni a mellettem élők számára. Ámen.