2Krón 26,1–15 és Mk 16,9–20
(ÚSZ) „Azután más alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek" (12). Jézus velünk jön az úton. A húsvét utáni történések egyik reményt és erőt adó megállapítása, illetve átélhető tapasztalata ez. Ő lépdel velünk életünk útján: előttünk, ha a lépésünk bizonytalan; mellettünk, ha támaszra van szükségünk; és mögöttünk, ha biztonságra vagy segítségre vágyunk. Mivel mindig mellettük van, oly sokféleképpen láthatjuk őt... Figyelj csak, állj meg egy kis időre! Mit mondhatnál ma neki; és ő, mit mond ma Neked? Mi az, amin átsegíthetne; mi az, amiben erősíteni akar? Járj nyitott szemmel, füllel és szívvel, hogy felismerd életed Urát! Ott van: előtted, melletted, mögötted.

Fohász: Uram! Köszönöm, hogy ma is tudhatom: velem vagy. Előttem, mellettem és mögöttem. Életem minden területén Te vagy a társ, akire mindig számíthatok. Kérlek, segíts, hogy meglássam és felismerjem jelenléted mindennapjaimban. Ámen.