2Krón 23,1–15 és Mk 14,66–72
(ÚSZ) „És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg engem. És sírásra fakadt" (72). A könnyekre szüksége van a léleknek. A könnyek helyet szabadítanak fel a szívben. Valami régit kimosnak, ami fájó, ami nehéz, ami teher volt. S a helyébe más jöhet, ami könnyű, örömteli, felszabadító. A lelkünkben zajló folyamatokat hiba volna állarccal eltakarni. Közönyösséggel védeni magunkat. Pedig sokszor így teszünk. Kell, hogy a régi rossz, a nem oda való kimosódjon. A bűn felismerése, megbánása bizony, könnyekkel járhat. Testvérem, ne szégyelld Te sem. Ilyenkor a Szentlélek tisztít Téged. Átmos. A megváltó Jézus vérével. Tisztára.

Fohász: Uram! Köszönöm, hogy sokszor könnyeim között látom meg, mennyire szükségem van Rád. A szívemben ugyan jól érzi magát a bűn, de véred megtisztít tőle. Kegyelmed kell, hogy ne reménytelenül sirassam magam, hanem bűnbánatom felszabadító legyen. Moss tisztára, kérlek, újra és újra, adj szabadulást, mert a Tiéd vagyok. Ámen.