2Krón 14 és Mk 11,27–33
(ÚSZ) „Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél" (28)? Mit értenek azon, hogy ilyeneket? A templomban Jézus köré sereglett főpapok, írástudók és vének az elmúlt néhány nap furcsaságait kérik számon tőle? Honnan veszi magának a hatalmat, bátorságot, hogy csapkodjon, kiabáljon, tönkretegyen, átkozzon? Ha csupán a templom megtisztítására vagy a fügefára gondolnak, akkor ezt látják: Jézus pusztít. Az igazság viszont az, hogy rendet rak. Főként az emberek fejében. Ahhoz, hogy a dolgok és gondolatok megfelelő helyre kerüljenek az életünkben, szükségünk van Jézus mindenre kiterjedő hatalmára. Ez pedig tudjuk, hogy az Atyától van. A káoszból rend csak vele és általa lesz. Szintúgy, Jézus tud csak választ adni kérdéseinkre.

Fohász: Uram! Oly sokszor elvonja figyelmemet a körülöttem zajló pusztítás. Mintha minden romlana. Mintha gurulnánk lefelé a lejtőn. Én mégis hiszem, hogy minden a Te akaratod szerint történik, hogy meg tudod állítani a romlást a világban, s bennem is. Adj hűséges szívet, hogy a Te megváltó hatalmadat és formáló szeretetedet sose vonjam kétségbe. Ámen.