Ézs 28 és Lk 11,33–36
(ÚSZ) „Vigyázz tehát, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen" (35)! Amikor írom ezt az áhítatot, már érezhető az energiaválság hatása, amely miatt egyre többen kényszerülnek takarékoskodni, spórolni. Olvasom, hogy több helyen kikapcsolják az éjszakai díszkivilágítást, azokat
is, amelyek a templomokat díszítik. S bár nagyon szép látvány egy kivilágított templom, azért tudunk kell: az igazi világosságot nem a villanyfény adja. Mi azt szeretjük, ha Krisztus visszfényeként a sötétben is képesek vagyunk világítani. Mert közösségeinkben Urunk szeretete szórja melegét és
világosságát. Talán a világ fényeinek lekapcsolása, letekerése arra fog minket indítani, hogy Uruk kegyelmének múlhatatlan fényét sugározzuk. Azt hiszem, erre van igazán szükség ezekben az ínséges időkben.
Fohász: „Jézus, ragyogj, töltsd be szent égi fénnyel éltünk! Szívünk tüzét kérünk gerjeszd fel! Hadd jusson el minden néphez e nagy kegyelem, küldd szent tüzed, mindenhol fény legyen" (Jézus, tiszta lényed nézve)! Ámen.