Ézs 52 és Lk 16,1–12
(ÓSZ) „Mert az Úr jár előttetek, és Izráel Istene lesz mögöttetek is" (12). Kisgyerekes családok kerékpározása zajlik ily módon. Elöl az egyik szülő mutatja az irányt, figyeli a forgalmat, lassít vagy megáll, ha szükséges. Hátul a másik szülő vigyázza a középen tekerő kicsiket, ne maradjanak le, ne tévedjenek rossz irányba. Iránymutatás és védelem – mindkettő fontos a biztonságos haladáshoz. Urunk ugyanígy, sőt hatványozottan vigyázza gyermekei életét. Körülfog biztonságos, erős karjaival. Irányt mutat, és nem marad el tőlünk. Az előbbi példát továbbgondolva: előfordulhat, hogy életünk bizonyos pontjain nem érzékeljük Isten jelenlétét, mint a gyermek a mögötte haladó szülőét. Óvó szeretete azonban nem attól függ, mi mennyit fogunk fel belőle. Az annyira magától értetődő, mint a levegő, amely körülvesz minket.
Fohász: Tudom, fontos is vagyok Neked, Istenem! Olykor, ha megrendül a bizalmam abban, hogy jó irányba halad-e az életem, juttasd, kérlek, eszembe ezt az igét. Köszönöm, hogy előttem és mögöttem is Te haladsz. Ámen.