Péld 1,1–19 Lk 19,1–10
(ÚSZ) „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet" (10). Nem az a kérdés, hogy elveszett ember vagy-e, hanem hogy erre rájöttél-e már. Mert az önigazult embernek nincs szüksége Krisztusra, aki megkeresse, meghaljon érte és örök életre tartsa meg. Az önigazult ember azt hiszi, az örök élet neki kijár. Az elveszett ember viszont tisztában van azzal, hogy minden jó cselekedete bűnnel szennyezett, és egyedüli esélye, ha Jézus odalép hozzá és szeretetével elfedezi bűneit. Méltó dolog ezért, hogy mindennap megvizsgáljuk magunkat, mi az, amiben nem az ő akarata szerint élünk; és meglássuk elveszettségünket. De még méltóbb, ha megtartatásunkért megváltó Krisztusunkat dicsőítjük.
Fohász: Milyen jó dolog, Uram, a Te megváltott gyermekednek lenni. Köszönöm, hogy Te egykor már megkerestél, és keresel úja meg újra, amikor eltávolodom Tőled. Köszönöm, hogy megtartatásom nem ideig-óráig való, hanem örök életre szól. Ezért örökké hálás vagyok Neked. Ámen.