Ézs 57 és Lk 17,5–6
(ÚSZ) „Növeld a hitünket" (5)! Keresztyén emberként sokszor szégyenülünk meg még önmaguk előtt is kicsinyhitűségünk miatt. Talán jogos is, hogy nagyobb hitre, szilárdabb bizalomra volna szükségünk. Életmegtaró erővel azonban nem hitünk mértéke bír, hanem tartalma. Tehát nem az számít, mennyire erősen hiszek – mint próbálják azt mindenfelől belénk sulykolni. Például így: azért nem gyógyulsz, mert nem hiszel elég erősen a gyógyulásban. Vagy: azért nem látsz csodát, mert gyenge a hited. Ezzel szemben az számít igazán, kibe vetem hitemet. Ha önmagamba, emberekbe, pénzbe, kapcsolatokba, kártyavárként omlik majd össze életem. De legyen bár gyenge a hitem, ha az erős Istenbe kapaszkodom vele, ő örök életre tart meg engem. Tudom, hogy más is kellene, de ennél nem kaphatunk többet.
Fohász: Feléd nyújtom ki, Uram, hitem láthatatlan karját, hogy Beléd kapaszkodva, a Te erőd által meneküljek meg üldözőimtől, bűneimtől, kísértéseimtől. Emlékeztess minden napon arra, hogy nem az én erőm, nem az én hitem az, amely megtart, hanem mindig a Te kegyelmed. Ámen.