Jer 30 és Jn 1,1–13
(ÚSZ) „A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be" (5). A teremtő Isten azzal kezdi munkáját, hogy kimondja: „Legyen világosság" (1Móz 1,3)! Az ő akarata tehát a világosság, amely ellene hat a sötétségnek. Legyen világosság ott, ahol sötétségben vannak: ahol reménytelenség, halálfélelem, állandó veszekedés, sokféle megkötözöttség van. Ezért örömhír a karácsonyi üzenet, hiszen eljött a világba a világ világossága: Krisztus. Aki elutasítja őt, arról tesz bizonyságot, hogy sötétben van – lehet bár jó ember, nagy szellem, elismerten sikeres. Mert Krisztus, a világosság nélkül végül nem marad más, mint az örök sötétség, hiszen „akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban" (1Jn 5,12). Adjunk hálát az ünnepen Krisztusért, aki azért született, hogy átvigyen minket „a halálból az életbe" (Jn 5,24)! „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága" (Jn 8,12).
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy úgy szereted ezt a világot és benne engem, hogy odaadtad értünk Fiadat, hogy megtörjön a sötétség és halál uralma felettünk, és bennünk is lehessen világosság és élet! Hadd szóljon az ünnep elsősorban a nagy mennyei ajándékról, Krisztusról, ne csupán a földi ajándékokról, az ünnep külsőségeiről! Ámen.