Jób 38 és Jak 4,1–10
(ÚSZ) „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok" (8). Jakab levelének olvasói messze kerültek Istentől. De voltak-e valaha közel? Nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy a távolságot nem kilométerben vagy fényévekben méri az ige, hanem önző kívánságokban, földi élvezetek utáni sóvárgásban, telhetetlen, s kíméletlen törtetésben, irigykedésben, kevélységben. Lehetne sorolni, mi mindenben nem akartak lemaradni a világtól, így aztán messze kerültek Istentől. Mondhatni, nagy volt a baj. És az apostol mégis hitte, hogy van visszaút. Minden megtérő tékozlónak van bocsánat, az alázatos és megtört szívnek van szabadulás. Van megoldás: „közeledjetek Istenhez"! A legparányibb mozdulatodat is észlelni fogja, hiszen ő munkálja Lelke kimondhatatlan beszédével. Közeledj hát Istenhez, aki Fiában elkészítette Hozzád vezető útját.
Fohász: Úr Jézus! Felfoghatja az emberszív valaha, mekkora utat tettél meg értünk, és mennyire szeretsz, hogy emberként közel jöttél hozzánk?! Köszönjük, hogy kereszted áthidalta a szakadékot közted és köztünk. Kegyelmed ma is körülvesz, itt vagy velünk. Meglehet, hogy egy szívbéli kulcsfordulásra vársz, hogy teljesen jelenlétedben éljünk. Ámen.