Jób 35 és Jak 2,14–26
(ÚSZ) „Vajon üdvözítheti-e őt az ilyen hit" (14)? Nem tudjuk megmondani, hogy egy fa milyen, ha csak a gyökerét látjuk. Viszont, ha kihajt és gyümölcsöt terem, tudjuk, hogy él. Felismerjük, milyen fajta. Jó vagy rossz (Mt 12,33). Szintúgy, a hitet a cselekedetek mutatják meg, teszik felismerhetővé. Testvérem, mindenki hisz valamiben. Így vagyunk megteremtve. A kérdés, hogy hitünk üdvözít-e? A terroristának, az ateistának, de még az ördögnek is van hite. Utóbbi hiszi, hogy megakadályozhatja Isten tervét. Hiszi, mindegyikünknél jobban, hogy van Isten. Tetszését, akaratát azonban nem keresi, jóságát szívből gyűlöli, és ravaszul tagadja minden szavával, cselekedetével. Hite nem is fogja üdvözíteni. A hit nem lehet csak egy hangulat, hagyomány vagy eszme, hanem az életünkben mutatkozik meg. Élő kapcsolat az Úrral, akihez csak hálával fordulhatunk.
Fohász: Úr Jézus, Neked köszönöm hitemet, amellyel válaszolhattam életmentő kegyelmedre. Köszönöm, ha tőlem telhető módon, gyarló szavaimmal, ügyetlen tetteimmel megvallhattam hitemet Benned. Tedd beszédessé tetteimet, jellememet, egész életemet! Ámen.