1Krón 14 és Mk 1,12–15
(ÚSZ) „Beteljesedett az idő, és elközelített az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban" (15)! Sokan nem szeretik, ha azt mondják nekik: meg kell térni. A válaszuk: miért kellene, miből kell megtérni? Hiszen templomba járok, adakozom, konfirmáltam, a gyülekezettel együtt szoktam mondani: én ezt hiszem és vallom. Mondani lehet, Testvérem, de talán közben az életed valami egészen másról tesz bizonyságot, pontosabban arról, hogy nem sok a különbség... Van-e Benned változás, zavar-e a bűn, vagy elhárítod ezt, mondván: nem is vagyok bűnös?! A farizeusok és írástudók is így gondolkodtak magukról – Jézus azonban ezt mondta Nikodémusnak: „Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát" (Jn 3,3). Jézus féltő szeretetből mondja ezt. Neked is. Mert az óember nem mehet be Isten országába. Meg kell halnia, és újjá kell születnie! Felülről, Istentől.
Fohász: Úr Jézus Krisztus! Könyörgöm újjá nem született szeretteimért, hogy az evangélium által megláthassák a valóságot: elveszett állapotukat és a Te megmentő kegyelmedet! És téríts újra engem is magadhoz, mert a megszentelődés útján járva el-eltévedek! Ámen.