1Krón 10 és Kol 3,12–17
(ÚSZ) „Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent" (14). Tegnapi igerészünk bemutatta azt az ruházatot, melybe születésünk óta öltözködünk. De ebben nem jelenhetünk meg a mennyei nagy vacsorán. Mai igerészünk már az új ember öltözetéről szól. Aki élni szokott az úrvacsorával, annak ismerősen csengenek az olvasott mondatok. Szépek ezek a lelki ruhadarabok, de csak a szeretetet tudja összefogni mindet, egyébként lehullanak. Ennek tömör megfogalmazása így hangzik: „öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust" (Róm 13,14)! Illetve azt is ki kell emelnünk, hogy Isten emberének a tápláléka is más: „Krisztus beszéde". Mert bizony, nem mindegy, mit fogyasztunk, mivel etetjük lelkünket. És amikor megszólalunk, beszédünk azonnal árulkodik rólunk, megmutatja, mi van a szívünkben. „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj" (Lk 6,45).
Fohász: Úr Jézus Krisztus! Ha úgy látod, hogy jól érzem magam világi ruháimban, kérlek, tedd számomra kényelmetlenné mindet, hogy szabadulni akarjak tőlük! Add rám, kérlek, Tőled kapott új ruhámat. Öltöztess fel úgy, hogy az Neked tetsszen! Köszönöm, hogy Lelked által hatalmad van rá. Dicsőség Neked, Krisztusom! Ámen.