1Móz 39 és 2Kor 7,8–16
(ÚSZ) „Örülök, hogy minden tekintetben bízhatom bennetek" (16). Ha valakinek a szemébe mondjuk az igazságot – nem bántó, hanem megjobbító szándékkal –, egy picit mindig kockáztatunk. Sok esetben ugyanis a dorgáló szavak bezárkózást vagy visszatámadást váltanak ki. Pedig nem így kellene ennek lennie. Az apostol könnyek között, óvatosan, de mégis őszintén rótta fel a korinthusi gyülekezet vétkeit. A következmény pedig nem sértődöttség, nem harag és elfordulás lett, hanem még szorosabb szeretetközösség. Az az ember, illetve közösség, amely így reagál a fájdalmas igazságra, valóban megbízhatónak bizonyul. Mert akiben bízni lehet a bajban, a jó napokban könnyedén kitart majd. Bárha ilyen téren is megbízható keresztyének lehetnénk, akiket nem csak simogatni, hanem őszintén feddeni is lehetséges!
Fohász: Uram, állíts nekem tükröt akár felebarátaim által is, és taníts alázatos szívvel fogadni az őszinte szavakat. Segíts azok mögött felismerni a féltő szeretetet, s nem bántást feltételezni ott, ahol a szándék szív szerint a Te akaratodat követi. Ámen.