1Móz 23 és 1Kor 12,12–31
(ÚSZ) „Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai" (27). A második világháború idején a német városok szőnyegbombázásakor az egyik római katolikus templomot is találat ért. A benne levő Krisztus-szobor felborult, két keze letört. A későbbi helyreállításkor a csonka szobrot is renoválták, de különös módon, két kezét nem pótolták. Helyette egy réztáblát tettek a torzó lába elé: az én kezem ti vagytok. Ti vagytok, akik cselekedhettek a nevemben. Ti vagytok, akik enni adhattok, ha éhezőt láttok. Ti vagytok, akik simogathattok, ha elkeseredettet láttok. Ti vagytok, akik kézen foghatjátok a tévelygőket. Krisztus e világi keze mi vagyunk. Ha tehát bajjal, nyomorúsággal szembesülünk ebben a világban, ne azt kérdezzük elsőként: Hol van ilyenkor az Isten? Hanem azt mérlegeljük: Mit tehetnék én mint Krisztus testének tagja Uram nevében?
Fohász: Milyen nagyra méltatsz Uram, hogy szolgatársaddá hívtál el! Adj nekem, kérlek, halló fület, látó szemet és érző szívet, hogy nevedre ne hozzak gyalázatot tétlenségemmel, hanem úgy ragyogjon világosságom az emberek előtt, hogy tetteim által Téged dicsőítsenek. Ámen.