2Móz 23 és Zsid 6,1–12
(ÚSZ) „Mert az a föld, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos növényt terem azoknak, akik számára művelik, áldást nyer Istentől" (7). A levél írója ugyanazzal a féltő és határozott szeretettel próbálja visszaterelni az eltévelyedetteket a Jézus Krisztusban való hithez és hűséghez, mint amellyel Pál apostol ír. A korinthusiaknak így: „Aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának" (1Kor 11,27-29). Úgy tűnik, hogy a Szentlélek az, aki szeretné, hogy vegyük mindennél komolyabban az Atya Krisztusban felénk megmutatott végső kijelentését és kegyelmét, hogy Krisztus áldozata ne legyen hiábavaló, hanem megteremje a Lélek gyümölcseit az életünkben.
Fohász: Uram, bocsáss meg, mert sokszor felelőtlenül és meggondolatlanul visszaéltem a Te értem hozott áldozatoddal, vagyis a Te kegyelmeddel és türelmeddel. Kérlek, légy irgalmas hozzám! Nálad nincs lehetetlen, a Te jelenlétedben még én is megújulhatok! Ámen.