2Móz 21 és Zsid 5,1–10
(ÚSZ) „Együtt tud érezni a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, mivel ő maga is körül van véve erőtlenséggel" (2). Bár a földi főpapról írja ezt a Zsidókhoz írt levél írója, mindez érvényesen vonatkoztatható mennyei főpapunkra, Jézus Krisztusra is. Az Úrral kapcsolatos tudatlanság egyre inkább fenyeget bennünket, sokszor tudatlanul is bűnt követünk el, s a jobbik eset, ha legalább utólag szembesülünk vele, hogy azért történt valami rossz, mert vétkeztünk Isten törvénye ellen. Ezzel összefüggésben az Úrtól való eltévelyedés is egyre riasztóbb mértékeket ölt, egyre többen, egyre messzebb vannak Istentől. Jó tudni, hogy van, aki együtt tud érezni velünk, tudatlanokkal és tévelygőkkel. Aki jó pásztorként megkeres és visszaterel, tökéletes főpapként és Isten Bárányaként pedig már együttérző szeretettel önmagát áldozta értünk, és elhordozta bűneink következményét.
Fohász: Jézus Krisztus! Köszönjük, hogy eljöttél, hogy megkeress és megtarts bennünket, elveszetteket. Köszönjük együttérző és önfeláldozó szereteted, amellyel eleget tettél bűneinkért. Tudatlanságunkból és tévelygéseinkből Te légy szabadítónk! Ámen.