2Móz 12,21–51 és Filemon 1–7
(ÓSZ) „És ha majd megkérdezik tőletek a fiaitok..." (26). El tudjuk mi is mondani Isten dolgait a fiainknak? Tudunk egyáltalán beszélni Istenről, a hit dolgairól a családunkkal, szeretteinkkel, gyermekeinkkel? Ha megkérdezik a gyermekeink, el tudjuk mondani nekik, miért hiszünk, hogy mit jelent számunkra a hit, a megváltás, az örök élet, a gyülekezeti közösség, Isten és Jézus Krisztus? Vajon az életünk Istenről beszél-e számukra? Együtt járunk velük a hit útján? S a templomba, gyülekezeti közösségbe is együtt megyünk? Tudunk-e együtt imádkozni, Igét olvasni, Isten akaratát közösen keresni? Sok helyen tabu ez a téma. Isten szeretete által változhat ez is, előbb mi, aztán a gyermekeink.
Fohász: Urunk, segíts, hogy a családunkban, a szeretteink körében egész életünkkel, bizonyságtételünkkel, szavainkkal, cselekedeteinkkel Téged hirdessünk. Kérünk, szereteted által formálódjon családunk, környezetünk, országunk, nemzetünk, egyházunk és ez a világ. Legyen meg a Te akaratod! Ámen.