2Móz 29 és Zsid 9,1–14
(ÚSZ) „Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek" (14). Sokan ma is úgy gondolják, akkor kerülnek a mennybe, ha több jót tesznek, mint rosszat. Sokszor kínkeserves áldozatokat hoznak, hogy megfeleljenek Isten és az emberek elvárásainak. Jézus viszont azt mondja: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot" (Mt 9,13). A mi nagy-nagy áldozataink nem mások, mint holt cselekedetek. Annyira mentenek meg minket, mint ahogy Münchhausen báró képes saját hajánál fogva kihúzni magát meg a lovát a mocsárból. Lehetetlen vállalkozás. Egyedül Krisztus vére szabadít meg és tisztít meg bennünket minden bűnünktől. Krisztus a mi bűneink miatt áldozta fel magát, hogy a vére engesztelő áldozat legyen értünk. Csak Krisztus vérén át vezet az út a szolgálatba és a mennybe.
Fohász: „Jézus, véred megtisztít, véred ad új életet, véred tett ma szabaddá, értem folyt a drága vér, így a lelkem fehér, mint a hó. Mint a hó, Úr Jézus, Te megölt Bárány" (Jézus, véred megtisztít). Ámen.