2Móz 36 és Zsid 12,1–11
(ÚSZ) „Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát" (1). Életünk, szolgálatunk sokszor azért fékezett, mert megtartunk olyan dolgokat, amelyek nem tetszenek Istennek. Isten igéje így szól: „Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül" (1Tim 2,8). A le nem tett terheink és bűneink akadályozzák, hogy Isten áldásai eljussnak hozzánk. Azt érezzük, hogy akadozik az imaéletünk, nem megy úgy a szolgálat, ahogy kellene. Ilyenkor meg kell állni és meg kell nézni, mi az a teher, amit letehetek. Nem hordozhatom mindenki terhét, mert abba beleroppanok. Csak aztokat, melyeket Isten bízott rám. A radikális döntés segít, különösen, ha erősen kötődöm a teherként azonosított bűnhöz. Ha Istennel rendezem a kapcsolatom, akkor megújul a hitéletem és a szolgálatom is.
Fohász: Atyám, adj bölcsességet meglátni, hogy milyen felesleges terheket cipelek. Kérlek, adj erőt a bűn elleni harcra, mert teljes valómmal és szabad lelkiismerettel szeretnék Neked élni. Jézusért kérlek, tarts meg engem a Te szolgálatodban. Ámen.