1Sám 22,1–10 és Mt 19,16–26

(ÚSZ) „Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek” (16)? Károli Gáspár fordításából idéztem a választott igét, mert pontosan kifejezi a gazdag ifjú problémáját. Gyakran használja a jó kifejezést, egy mondatban kétszer is. Sokat foglalkozik a jóval. A baj az, amint a Jézussal való párbeszédből kiderül, hogy magát is jónak tartja. Azt mondja, megtartotta a parancsokat, amelyeket Jézuson kívül senki sem tud teljesen megtartani. De érzi, hogy valami még hiányzik, különben nem jönne Jézushoz. Szüksége van megerősítésre, iránymutatásra, hogy biztosan övé legyen az üdvösség. Jézus első mondatával helyreteszi: „Senki sem jó, csak egy, az Isten”. Ez pedig azt jelenti, hogy bármit tehetsz, sosem lesz elég az örök élethez. Üdvösséged csak azért van, mert Isten megkönyörült rajtad. Jót úgy tehetsz, ha Isten jóságát továbbadod, ha te is könyörülsz másokon.

Fohász: Atyánk, második napja buzdítasz bennünket könyörületre, irgalmasságra. Add, hogy kifogások és halogatás nélkül meg tudjuk cselekedni, amit kérsz! Hála legyen Neked, hogy van miből adnunk. Krisztusban már gazdagok vagyunk. Ámen.