1Sám 18 és Mt 18,11–14

(ÚSZ) „Ettől fogva állandóan rossz szemmel nézett Saul Dávidra. Másnap megszállta Sault Istennek az a gonosz szelleme” (9-10). Saul indulatos lett, mert Dávid népszerűsége egyre növekedett. Mégsem magában kereste a hibát, nem is a népre haragudott, hanem Dávidra. Jellemtő! Az embert könnyen legyőzi indulata. Saul szívében megfogant az irigység, másnap pedig megszállta a gonosz lélek. Volt egy napja, hogy önvizsgálatot tartson. Elmulasztotta, aztán elvesztette az irányítást ítélőképessége fölött. Ilyenek a mi gonosz gondolataink is. Megkísértenek, indulatot szítanak, elboríthatnak. De mindig van idő arra, hogy ellenálljunk. „Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek” (Jak 4,7). Amikor azt kell mondanunk: „Távozz tőlem, Sátán” (Mt 16,23). Amikor még gátat vethetünk a rossznak. A gonosz lélek próbaként vagy ítéletként ér bennünket. Mindig van időnk eldönteni, melyik lesz valósággá.

Fohász: Mi Atyánk, „ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól”! Segíts, hogy tudjunk megállni az irigységben, a féltékenységben, a dühben! Add, hogy időben hátat tudjunk fordítani a kísértőnek! Ne engedd, hogy gonosz lélek szálljon ránk! Töltsön el bennünket a Te Lelked! Ámen.