1Sám 22,11–23 és Mt 19,27–30

(ÚSZ) „És mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet” (29). Ezt az újszövetségi igét a mai ószövetségi történethez szeretném fűzni. Ebben az igében kapunk ugyanis megnyugtató választ Ahímelek és a többi pap halálára. Saul megölette Ahíméleket, mert segített Dávidon. Hogyan értelmezhető tehát az, hogy az Isten iránti engedelmesség ellenére a legrosszabb dolgok is megtörténhetnek velünk? Csak az örökkévalóság összefüggésében. Az igazi jutalom nem e világban vár ránk, hanem Isten országában. Ezért mindenkor megéri engedelmesnek lenni. Mert mi a jobb: kényelmes élet ebben a gonosz világban és örök kárhozat, vagy rövid szenvedés és örökké tartó igazi boldogság? Isten minden ígérete beteljesedik, ezért aki képes mindent feláldozni érte, mindent megnyer benne.

Fohász: Atyánk, bocsásd meg nekünk azt, hogy számításból és félelemből megalkuvók vagyunk! Adj nekünk bátorságot ahhoz, hogy mindenkor kiálljunk melletted és a Te igazságod mellett a menny jutalmáért, amit Krisztusban megnyertél nekünk! Ámen.