Hós 10,1–11 és Róm 14,5–12
(ÚSZ) „Így tehát mindegyikünk önmagáról fog számot adni Istennek" (12). Mi nem számoltathatunk el senkit, ha a teljes életét vizsgáljuk. Jó, hogy így van, mert emberi gyarlóságaink közé tartozik a részrehajlás. Egy édesanya még akkor is mentegetni igyekszik gyermekét, amikor az nyilvánvalóan rossz útra tért. Persze, az egyes tettek mérlegre tehetők. Mennyei ítélőbíránk igazságosságában azonban nem kételkedhetünk, szintúgy kegyelmében sem. Jézus azért öltött testet, hogy „aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3,16). A benne való hit nélkül életünk számadása csak ítéletet jelentene számunkra! Hála legyen neki a felmentő ítéletért! Meghajtott fővel állj meg ma is Jézus előtt! Csak ezután indulj tovább sürgető dolgaidra.
Fohász: Atyánk, ttudjuk, hogy minden napon készülnünk kell a számadásra, amikor majd nem rejtőzhetünk mások gyarlósága, sem a nehéz körülmények mögé. De bízunk a mi Urunk, Jézus közbenjárásában. Atyánk, erősítsd bennünk a Fiadba vetett bizalmat, hitet. Ámen.