Józs 18 és 1Jn 2,7–11
(ÚSZ) „Viszont új parancsolatot írok nektek" (8). Felteszek egy találós kérdést. Ha nincs, akkor elgyengülünk, elsorvadunk és semmivé leszünk. Mi az? Talán nem is olyan bonyolult: a szeretet. Csak vonjuk ki képzeletben a szeretetet életünk egy részéből – marad egyáltalán belőle valami? Az apostol nem úgy ír a szeretetről, mint egy okostelefonos applikációról, amit vagy letöltök, vagy nem. Hanem inkább úgy, mint egy operációs rendszerről, vagyis keresztyénségünk alapprogramjáról. A szeretet tehát nem egy a választható lehetőségek közül. A szeretetben válik valami vagy valaki igazán megismerhetővé, a gyűlölet ellenben vakká tesz, a lényeget hagyja sötétségben. A szeretet megnyit, a gyűlölet pedig bezár. A fizika azt mondja: létezik abszolút zéró fok, létezik olyan, aminél nincs lejjebb. De abszolút felsőfok nem létezik. Ugyanígy, a gyűlölet legalsó fokán megszűnik az élet. Ám a szeretetnek nincs felső határa!
Fohász: Úr Jézus, mi már annyiszor próbát tettünk parancsolataiddal. Nagyon akartunk szeretni, meghaladni önmagunkat, de nem sikerült. Nem marad más: Te mutass mintát, Te élj bennünk! Ámen.