Eszt 2 és Jel 17
(ÓSZ) „Amikor apja és anyja meghalt, Mordokaj a leányává fogadta" (7). Ez a rész Eszter felemeltetését beszéli el. Megismerjük a történet főszereplőit. Mordokajt zsidó férfiúként nevezi meg a könyv, vagyis még hazájától távol is az volt a legjellemzőbb rá, hogy a zsidó hagyományok követője maradt. A próbatétel idején nagy erőt jelent majd neki Istenéhez, népéhez és sorstársaihoz való ragaszkodása. Neve ugyan már babiloniai név, de szívében hitéhez hű maradt. Megismerjük Esztert is. Két neve van, az egyik perzsa, a másik héber eredetű. Az Eszter jelentése csillag. A Hadassa pedig mirtuszt jelent. A sorsa hányatott, teljesen árva, a királyi törvény még gyámja mellől is elszakítja, de ő sem felejti el, hogy kicsoda. Népe szabadulásának előmozdítója lesz. Nemzetünk, egyházunk felemelkedése is azon múlik, hogy ott, ahol élünk, hűen ragaszkodunk-e Urunkhoz. Ragyogjon csillagként a mi reménységünk!
Fohász: Atyám, sokszor magukkal ragadnak az események, minden csak alkalmazkodást kényszerít rám, és majdnem elfeledem ki vagyok és honnan jöttem. Kérlek, vésd jól a szívembe hitvallásomat, hogy Téged soha, semmilyen helyzetben ne tagadjalak meg. Ámen.