Neh 7,39–72 és Jel 11,1–14
(ÓSZ) „A papok, a léviták, a kapuőrök és az énekesek, a köznépből valók és a templomszolgák, tehát egész Izráel letelepedett a maga városaiban" (72). A névsort olvasva döbbenünk rá, hogy a gyülekezeti életben milyen sokféle szolgálat van! Vezetők, családfők, énekesek, papok, léviták, kapuőrök, templomszolgák. Összeáll a névsor azokból, akik hazatértek és szolgálatot vállaltak Isten népe közösségében. Így teszi Isten igévé, az ő ígéretet megtartó hűségének bizonyságává ezt a nagyobbrészt ismeretlen neveket tartalmazó névsort. Isten ítéleteinek beteljesedése előtt azt hirdette Ézsaiás próféta, hogy: „ha néped Izráel számszerint annyi lenne is, mint a tenger fövenye, csak maradéka tér meg" (Ézs 10:22). Amikor a gyülekezetünkben névsorolvasás van, értsük úgy, hogy ők Isten kegyelme hirdetői, a szent maradék. De nem a számok a fontosak, hanem a szolgálatra való készségünk!
Fohász: Uram, szeretnék én is beletartozni abba névsorba, amelyben a Te híveid vannak nyilvántartva. De nem egyszerűen egy névjegyzék adata szeretnék maradni, hanem olyan ember, akit Te név szerint ismersz és szolgálatra indítasz. Ámen.