Neh 7,4–38 és Jel 10,8–11
(ÓSZ) „Ekkor Isten azt a gondolatot adta nekem, hogy gyűjtsem össze az előkelőket, az elöljárókat és a népet, hogy származási jegyzéket készítsünk" (5). Előttünk van egy származási jegyzék, mit kezdjünk vele, mi az üzenete? Isten a szó eredeti értelmében: felindítja Nehémiást, hogy gyűjtse egybe és írja össze a népet. Az Úr tehát egy gondolatot ad Nehémiás szívébe, és ő aszerint cselekszik. Többször láttunk már arra példát, hogy milyen érzékenyen reagál Isten útmutatására. Az a legfőbb foglalatossága, hogy Isten előtt nyitottan álljon, hogy így tudjon aztán használni a népnek és szolgálni másoknak is. Ismerős-e Neked az, hogy Isten előtt nyitott vagy, fogod a jelzéseit, és azok mozgásba hoznak Téged? Tulajdonképpen minden istentiszteletnek, bibliaórának, reggeli igeolvasásnak az a célja, hogy az Úr a saját gondolatait adja a szívünkbe, amelyekből aztán tettek következnek. Legyünk erre ma is készek és nyitottak!
Fohász: Istenem, szeretném fogni a Te jelzéseidet, amikor felindítod a szívemet a jóra, a könyörületre, a hitben való megmaradásra. És szeretném fogni a jeleidet akkor is, amikor meg akarsz állítani, és bűnbánatra indítasz. Tégy engem ma és mindenkor nyitottá! Ámen.