Ezsd 5,6–17 és Jel 2,1–7
(ÓSZ) „Elmentünk Júda tartományába, a nagy Isten házához. Azt most kőtömbökből építik, és a falakra gerendákat helyeznek. Ezt a munkát gondosan végzik, és sikeresen folytatják" (8). Külső szemlélők, az ország hivatalos képviselői jönnek és ellenőrzik a munkát, amelyet a templomon végeznek. Nézik, ahogy rakják egymásra a kőtömböket, ahogy ácsolják a gerendákat. Látják, hogy a nagy Isten házát komoly munkával építik. Nem valami tákolmány készül. A külső szemlélők dicsérettel beszélnek Isten népéről, a gyülekezetről! Ezsdrás könyve talán idealizált egyházképet mutat, de fontos kérdéseket vet fel. Kívülről nézve milyennek látszik a hitünk, családunk, gyülekezetünk? Látszik-e rajtunk, hogy komoly szándékkal, jól rakjuk egymásra a köveket és jól ácsoljuk össze a gerendákat? Szembetűnő-e, hogy Jézus Krisztus olyan követői vagyunk, akik gondosan végzik mindazt, amit az Úr rájuk bízott?
Fohász: Úr Jézus Krisztus, köszönöm Neked, hogy láthatóvá akarod tenni jótéteményeidet az én személyes életemen keresztül is. Irgalmazz nekem, hogy hitben élt családi és gyülekezeti életem ne egy rozoga alapokon nyugvó tákolmány legyen. Ámen.